Tényleg nagyon gesztenyés, egy elég kicsi tortában 3 csomag mirelit gesztenyemassza van. Okostojás blogjában tejszínes gesztenyekocka néven fut. Azt írja, hogy Latsia írta be egy fórumba az alapreceptet, amit ő továbbfejlesztett, gyakorlatilag full gesztenyéssé alakított. Kicsit ódzkodtam, mert piskóta alapú és nekem a piskóták a bevált receptemen kívül nem feltétlenül szoktak sikerülni. Ez azonban abszolút kellemes meglepetés volt. Tettem még bele pluszban kicsi cukrot, mert úgy éreztem, hiányzik bele; nem ártott, nem rontotta el, rendkívül puha és mégis alaktartó lett. Múlt időben beszélünk, mert az a rész, amit itthonra szántam, pillanatok alatt elfogyott, a többi a mamákhoz került. Azt hiszem, kénytelen leszek legközelebb legalább egy fél adaggal megtoldani, mert lesz még folytatás!
Hozzávalók a piskótához:
25 dkg édes gesztenyemassza
6 tojás
2 evőkanál kristálycukor
2 evőkanál rum
1 kicsit púpos evőkanál zsemlemorzsa
csipet só
A gesztenyekrémhez:
50 dkg gesztenyemassza
10 dkg porcukor
1/2 dl rum
3 dl habtejszín
csipet só
A tésztához a gesztenyemasszát összekevertem a tojássárgákkal, a rummal, a cukorral és a zsemlemorzsával. A tojásfehérjéket a sóval nagyon kemény habbá vertem, kb. a negyedét belekavartam a gesztenyés masszába, majd az így kapott lazább masszát óvatosan a maradék tojásfehérjébe forgattam.
A sütőt 180 fokos alsó-felső sütésre állítottam. Az állítható keretemben sütöttem 20x35 cm-es méretben, kb. 25-30 perc alatt, majd kihűtöttem.
A krémet egész egyszerűen készítettem; a gesztenyét összekavartam a rummal, a porcukorral és a sóval, majd kis adagokban hozzáöntöttem és alaposan kikevertem-felhabosítottam a folyós habtejszínnel.
Összeállítottam a tortát; a piskótát hosszában kétfelé, majd magát a 2 lapot is megfeleztem, így 4 elég vékony lapot kaptam. Kiválasztottam a két legmasszívabbat az aljának és a tetejének, majd a lapokat megkentem a krémmel, hagytam az oldalára és s tetejére is.
Úgy 2-3 órára rá ettünk belőle némi tejszínhabbal tetézve, mondhatom, mindenkinek nagyon ízlett.
Köszönöm Latsiának és Okostojásnak is!
Forrás:
